Terhesség hétről-hétre - Az első hónap

Tartalomjegyzék

Az első hónap

Az 1–4. terhességi hetek

Az előébrény fejlődése

A megtermékenyítést követő első 2 hét, azaz az utolsó mentruációtól számított első 4 hét során az anyaméhben fejlődő új kis életet előébrénynek nevezzük.

A petesejt és a hímivarsejt találkozását követően 24 óra alatt a petevezetékekben végbemegy a megtermékenyülés folyamata, melynek eredményeképpen kialakul az egyetlen sejtből álló zigóta. A zigóta az első–második napon osztódásnak indul, miközben megkezdi vándorlását a méh ürege felé. Az osztódási folyamatot barázdálódásnak nevezzük, melynek eredményeképpen kialakuló összefüggő és azonos tulajdonságú sejtekből álló sejthalmaz neve előébrény. A 2–3. napon az előébrény 8 sejtből, a 3–5. napon már 16 sejtből áll. A 16 sejtes előébrény mérete nem nagyobb a megtermékenyült petesejtnél. A 16 sejtes stádiumot szaknyelven morulának, azaz szedercsírának nevezzük. Ebben a stádiumban, a megtermékenyülést követő 3–4. napon érkezik a méhbe a vándorló előébrény. A szedercsírában található sejtek már nem teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, a középső sejtek alkotják az embriócsomót, a felületi sejtek pedig az ún. trophoblastot képezik.

A 4–6. napon a további sejtosztódás eredményeképpen kialakul a hólyagcsíra, szaknyelven blastocysta. A hólyagcsíra mérete kisebb, mint 1 mm, ezért ultrahang vizsgálat során még nem ábrázolódik. A hólyagcsíra nevét onnan kapta, hogy belsejében egy sejtmentes üreg található, melynek falához tapadva „ülnek” az embriócsomót alkotó sejtek. Az embriócsomót alkotó sejtek ekkor már nem teljesen egyformák, a sejtek egy részéből ugyanis kialakul az ún. belső csíralemez.

A 6. napon a hólyagcsíra külső trophoblast sejtjeivel hozzátapad a méhnyálkahártya falához és a megtermékenyülést követő 7. napon megkezdődik az előébrény beágyazódása az előzetesen átalakult, terhességre felkészült méhnyálkahártyába. A beágyazódás folyamata a 14. napon fejeződik be. Ekkor indulnak fejlődésnek a méhlepény elsődleges bolyhai. A beágyazódás közben az embriócsomót alkotó sejtek tovább specializálódnak, melynek eredményeképpen kialakul a külső csíralemez. A külső csíralemez a korábban kialakult belső csíralemezzel együtt képezi a kétrétegű embriópajzsot. Az embriópajzs fölött, az embriócsomón belül egy újabb üreg alakul ki, melyet amnionüregnek nevezünk.

Az anya szervezetében bekövetkező változások

A terhesség első négy hetében, a fogamzástól számított első két hétben a leendő édesanya még nem tud a terhességéről, szervezetében azonban már ekkor olyan változások kezdődnek, illetve zajlanak, melyek előkészítik a szervezetet a terhesség kihordására.

A petefészkekben a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatest ún. terhességi sárgatestté alakul, melynek progeszteron termelése fontos szerepet játszik a terhesség fenntartásában. A terhességi sárgatest a 12. terhességi hétig fennmarad, ezt követően elsorvad és hormontermelő funkcióját az egyre fejlettebb méhlepény veszi át.

A méhnyálkahártya szerkezete is megváltozik, a nyálkahártya duzzadtabbá válik, folyadéktartalma megnő. A nyálkahártya mirigyeinek száma nő, nyáktermelése fokozódik. A méhnyálkahártyában speciális, duzzadt, egymáshoz szorosan illeszkedő sejtek szaporodnak fel. Mindezen változások optimális környezet biztosítanak a fejlődő kis élet beágyazódására a méhnyálkahártyába.

 

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére és kényelmük növelésére.