Gyógyszerszedés terhesség idején

Bár tudjuk, hogy a magzat védett környezetben van az anyaméhben, de mi történik, ha a kismamának valami betegsége lesz. Vajon a betegség veszélyezteti jobban a magzatot vagy a betegségre beszedett gyógyszerek?

Előrebocsátható, hogy a tabletták elhagyásával nagyobb bajt okozhatunk, mint amit a beszedésével vállalunk. Például az antibiotikumok nagy része nem szerepel az ártalmas gyógyszerek között, míg a magas láz, az asztma miatti fulladás, bár kis százalékban, de ártalmas lehet.

Hogy mit lehet szedni és mit nem, az elég relatív. Mindenki látott már olyan tájékoztatót, melyen fel van tüntetve, hogy terhesség idején tilos a szer fogyasztása, vagy csak orvos javaslatára szedhető. A gyógyszerek nagy részén pedig nem találunk leírást arról, hogy ilyen esetben fogyasztható. Egy dolog biztos: minden esetben ki kell kérni az orvos tanácsát.

A fejlődő embrióra illetve magzatra ható külső tényezők károsító hatásával a teratológia foglalkozik. Ezek lehetnek kémiai (pl. alkohol, gyógyszerek), de fizikai (pl. sugárzás) illetve fertőző eredetűek is. Igazán nagy jelentőségük azoknak az ártalmaknak van, melyek veleszületett rendellenességeket okoznak. Ezeket teratogéneknek nevezzük. A korai magzati halálozások (spontán megszakadt terhességek) egy része is ilyen külső okokra vezethető vissza.

A peteérés után a terhesség negyedik hetéig a „minden vagy semmi” elv érvényesül, tehát, ha a megtermékenyített petesejtet valamilyen ártalom éri, akkor az vagy elhal, vagy gond nélkül fejlődik tovább. Gyógyszerek szempontjából leginkább a negyedik és tizedik terhességi hét között indokolt vigyáznunk, ekkor jönnek létre ugyanis a szervek és a testformák. A nyolcadik hét után a növekedés visszamaradása vagy az agy fejlődésének zavarai jelentkezhetnek. A magzat azonban a negyedik és tizedik hét között legsérülékenyebb.

Szerencsére elmondható, hogy igen ritka a súlyos rendellenesség. Ennek felmérése érdekében pedig célszerű teratológiai tanácsadáson részt venni, ugyanis terhesség-megszakítási javaslatot csak olyan esetben adhatunk ki, amikor a tizenkettedik hétig kiderül, hogy a magzatnak tíz százaléknál nagyobb eséllyel lehet súlyos rendellenessége.

Az epilepszia nem túl gyakori betegség, viszont gyógyszerei között több teratogén is van. Például a Diphedan szedésével előfordulhat ajakhasadék és körömfejletlenség kialakulása, a Convulex pedig gerinczáródási problémákat idézhet elő. Ezek gyengén teratogének, ami azt jelenti, hogy tíz százaléknál kisebb kockázattal okoznak fejlődési rendellenességet. Terhesség előtt meg lehet kísérelni az átállítást, de ha erre nincs lehetőség, akkor fokozott ellenőrzés mellett lehet vállalni a terhességet. A velőcső-záródási rendellenességek és a szívrendellenességek a huszadik hétig általában felismerhetőek. Igazolt, súlyos magzati rendellenesség esetén a terhesség ebben a korban is megszakítható.

Az inzulinnal egyensúlyban tartható cukorbetegség jó példa arra, hogy a betegség megnyilvánulása sokkal több gondot okoz, mint a szükséges gyógyszer. Az inzulin biztosan nem teratogén, ugyanakkor jól ismert tény, hogy a rosszul vagy egyáltalán nem beállított cukorbetegség fokozott kockázatot jelent magzati elhalásra, illetve jellegzetes fejlődési rendellenességet is okozhat. Szerencsére ezzel ma már ritkán találkozunk. A terhesség alatt kialakult cukorbetegséget könnyen felismerik és kezelik.

Nemzetközi felmérések alapján az orvosságokat öt kategóriába sorolják a terhességre való hatásuk alapján, és az adatokat az új gyógyszerek megjelenése miatt folyamatosan frissítik.
Az „A” kategóriába elegendő adattal igazolt ártalmatlan készítmények tartoznak. A „B” jelzés nem elégséges adattal igazoltan, de szintén ártalmatlanságot jelent. A „C” kategóriában állatkísérletekben teratogén, emberben nem teratogén, de magzatkárosító gyógyszerek vannak. A „D” jelzés a feltételezhető magzatkárosodásra utal. „X” jelet az igazoltan emberi teratogének kapnak, ezeket várandósoknak vagy gyermeket tervezőknek nem adjuk.

Végül pedig néhány szó arról, hogy a gyakrabban előforduló megbetegedések esetén mit szedhetnek a kismamák.

Az allergiás betegségek (pl. szénanátha, asztma) a felnőtt lakosság 20-25 százalékát érintik, ezek a kellemetlenségek nem kímélik a terhes nőket sem.
Az antihisztaminok, amelyek a viszketést, váladéktermelést csökkentik, és a béta-mimetikumok, amelyek a hörgők szűkületére jelentenek megoldást, gyakorlatilag veszélytelenek, egyikükről sem merült fel, hogy fejlődési rendellenességet okoznának.
A béta-mimetikumok szedését a szívfrekvenciára és cukoranyagcserére gyakorolt hatása miatt a szülés előtt hat héttel lehetőség szerint abba kell hagyni.
A szteroidok, melyeknek gyulladáscsökkentő a hatásuk, azonban csak komoly mérlegeléssel adhatóak, de akiknek elég a helyileg alkalmazott spray, azoknak terhesség alatt nincs különösebb teendőjük, mivel ezek a gyógyszerek alig jutnak be a keringésbe.

A várandósság idején lezajló hormonális változások hatására a kismamák nem egyszer küzdenek nőgyógyászati problémákkal, melyeket szintén kezelni kell, hiszen a magzatra is károsak lehetnek.

Epilepszia, antidepresszánsok: Az epilepsziáról fentebb már ejtettünk szót, ez a betegség mindig komoly mérlegelést és utánkövetést igényel. Egyes kutatások szerint az antidepresszánsok terhesség alatti elhagyása súlyosbíthatja a kismama állapotát, az utolsó három hónapban való alkalmazás azonban a magzatra jelenthet veszélyt.

Megfázás, láz: az acetilszalicilsav, mint az Aspirin, Kalmopyrin és a non-szteroidok a terhesség 34. hete után nem adhatók, mert szív és tüdő rendellenességet okozhatnak. A senna tartalmú hashajtók az abortusz kockázatát növelik, a norefedrin tartalmú készítmények (orrcseppek) pedig a magzati vérnyomást emelik.

Legveszélyesebbek a vény nélkül kapható lázcsillapítók, illetve a hormonkészítmények, ezek többsége magzati károsodást okozhat.

Éppen ezért fontos, hogy ha nem zárhatjuk ki teljesen a terhesség lehetőségét, inkább ne szedjünk be felelőtlenül egyetlen szert sem.

Dr. Halász László
szülész-nőgyógyász

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére és kényelmük növelésére.