Vashiányos vérszegénység terhességben

A vas az anyai szervezet működésének és a magzat egészséges fejlődésének fontos eleme. A Föld egyik leggyakoribb féme, mégis kialakulhat vashiány az anyai testben, ami a pici egészségét, sőt, életét is veszélyeztetheti, ezért várandósság alatt különösen komolyan kell vennünk! Szervezetünk vasfelszívó képessége ugyanis nagyon korlátozott, és a vérzéses vasvesztés gyakori.

A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, a vörösvértestek oxigénszállításért felelős részének. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér elegendő oxigént szállítani. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges.
Vérszegénységnek (anaemiának, ejtsd: anémia) azt az állapotot nevezzük, amikor a vérben a haemoglobin (ejtsd: hemoglobin) koncentrációja (aránya) a normál érték alatt van. A világon a vérszegénység leggyakoribb oka pedig a vashiány.

A vérszegénység jelentősége terhességben

Terhességben a vérszegénységnek azért nagy a jelentősége, mert a vas alacsony szintje lelassíthatja a magzati agy fejlődését. Amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését. A fentieken túl, a terhesség alatti vashiányos vérszegénység a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Szintén fokozott a veszélye ilyen esetben a halvaszülésnek és a csecsemőhalálnak, tehát nem szabad figyelmen kívül hagynunk ezt a problémát.

A vashiány gyakorisága

A vashiány a vérszegénységek 80%-ának oka! A vashiányos anémiások 80%-a nő – a fokozott szükséglet, menstruáció, terhesség, szoptatás miatt.  A reproduktív korban lévő nők Európában kb. 10%-a , a fejlődő országokban csaknem 50%-a vashiányos. Más források szerint az összes egészséges nő 35–58 százalékának szervezetében kimutatható bizonyos fokú hiány. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy azok közül a nők közül, akik gyermekszülésre alkalmas korban vannak, minden ötödik vashiánnyal küzd.

A vashiány okai

Vashiányt okozhat a havi menstruációs vérzés a menopauza előtt álló nőkben, de a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás is, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél. (Utóbbi esetben a szükséglet is fokozott.)
Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában krónikus vérvesztésre, ezen belül leggyakrabban emésztőrendszeri vérzésre utal!Végül vashiányos vérszegénységet okozhat a csökkent felszívódás is: pl. gyomorcsonkító műtétek utáni állapotban, felszívódási zavarok esetén.

A vashiányos vérszegénység oka a hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene.

A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel. Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is lesznek.
Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm. A vaskészlet nagy része, mintegy 65-68%-a a vörösvérsejtekben (azon belül a hemoglobinban) van, ezenkívül jelentős mennyiség (közel 1 gramm) van a vérplazmában lévő ferritinben és hemosziderinben, míg egészen kis mennyiség különböző enzimekben.Az emberi szervezet vasraktára tehát relatíve nagy. Ha tehát nem társul vérvesztés, akkor egészséges férfiban az étrenddel történő vasbevitel teljes hiánya miatt kb. nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység! Ennek fényében érthető, hogy az elégtelen vasbevitel csak nagyon ritkán egyedüli oka a vashiányos vérszegénységnek.Nőkben azonban kisebb a vasraktár a menstruációs vérzés, terhesség, a szülés és szoptatás miatt bekövetkező vasvesztés miatt.

A vas bevitele

A napi ajánlott táplálékvas bevitel: férfiak számára 12 mg, menstruáló nőknek 15 mg, terheseknek 30 mg.
Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normális körülmények között 5-10% szívódik fel, ami általában fedezi az átlag napi 1-3 mg szükségletet.
Terhesség idején a felszívódó vas mennyisége
ugyan nő, de még ilyenkor sem szívódik fel több, mint a táplálék vastartalmának 20-25%-a, ezért a bevitel nem képes teljesen kielégíteni a megnövekedett szükségletet!

A felszívódás a patkóbélben, egy kisebb része az éhbélben történik. A húsfélék több vasat tartalmaznak, mint a zöldségfélék, tejtermékek, de különösen a májnak nagy a vastartalma. A biológiai hozzáférhetőség azonban fontosabb, mint a táplálék vastartalma. A szervezet a húsfélék ún. haem formájú vasát tudja jól hasznosítani. Haem formájában kb. 10% szívódik fel, míg más formában ill. más összetevőkkel (pl. foszfátokkal, tanninokkal) együtt csupán 1-5%. Az átlagos táplálkozás esetén a vasvesztést fedezi a vasfelszívódás, bár nőknél az egyensúly biztosítása határértéken van. Ezért olyan területeken, ahol az alultápláltság dominál – kevés kalóriatartalmú növényi ételfogyasztás miatt, vagy például vegetáriánus étrend esetén –, gyakoribb a vashiányos vérszegénység.

A vas felszívódását segítik:

  1. savak, például sósav;
  2. vitaminok – ezért egyre több vaskészítmény tartalmaz vitaminokat is;
  3. cukrok, aminosavak – ilyen tartalmú vaskészítmény is van forgalomban.

A vas felszívódását gátolják:

  1. savellenes szerek, savkötők,
  2. fertőzés.

A vashiány klinikai tünetei

A kórkép hosszú idő alatt fokozatosan alakul ki.

Az első fázisában – prelatens vashiány – csak a csontvelői raktárak ürülnek ki. Ilyenkor még laboratóriumi eltérés sem tapasztalható, klinikai tünetek nincsenek.

A második fázisban – latens vashiány – a szérum vas szint csökken, míg a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Általában ezt a fázist sem jelzik még tünetek, ha azonban a vashiány tünetei megelőzik az vérszegénységet, sideropeniáról, vagy latens vashiányról beszélünk, ennek ritka tünetei lehetnek:

  • Bőr és nyálkahártya tünetek ( barázdált körömképződés, kanálköröm, törékeny köröm, diffuz hajhullás,  chronicus, visszatérően jelentkező aphtak a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés, Plummer-Vinson szindróma/ a nyelv, oropharynx és nyelőcső nyálkahártyájának vashiányos atrophiája , nyelvégéssel, fájdalmas nyelészavarral/ , szájzúg -rhagadok)
  • Esetleges aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések: fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés).
Klinikai tünetek a harmadik stádiumban – manifest vashiány = vashiányos anémia – jelentkeznek ha már a hemoglobin szintézis is károsodik. Hamarosan fellépnek a vérszegénység tünetei:
  • halvány bőr (bizonytalan) és nyálkahártyák (biztosabb);
  • szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás;
  • nem fájdalmas nyelvgyulladás;
  • szélsőséges esetben terhelésre fokozódó nehézlégzés, szívzörej.

A terhességi vashiányos anémia természetesen az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat. Egyes tanulmányok szerint az anémiás állapot a terhességi depresszió kialakulásában is szerepet játszhat.

A vérszegénység diagnózisa

Az anémia definíciójánál említettük, hogy a hemoglobin vérbeli arányának csökkenését értjük alatta. A hemoglobin vagy a vörösvértestek abszolút mennyisége is jelezheti a vérszegénységet, de az anémiánál ezek arányát vesszük figyelembe, amit a hematokrit-érték tükröz pontosan. Ez a vérben lévő szilárd alkotók (ú.n. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) térfogatarányát mutatja. Lévén a hemoglobin a vörösvértest legfőbb alkotója, és a vérben a vörösvértest a leggyakoribb alakoselem, a hematokrit-érték a hemoglobinarány jó mérőszámának mondható.
Felnőttkorban anémiának mondjuk, ha a hematokrit érték férfiben 40%, nőben pedig 35% alatt van.

A vashiány diagnózisa

Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végeztet vizsgálatokat. Ezek során meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin (a vörösvértesteken kívüli, vasat hordozó fehérje) vérszintjét. A vashiányt legpontosabban a ferritin (vasat raktározó fehérje) vérszintjének meghatározásával lehet vizsgálni: alacsony ferritin szint vashiányra utal.
Bizonyos körülmények között azonban a ferritin szintje félrevezető lehet, mivel magas értéket kapunk májkárosodás, gyulladás, fertőzés és daganat esetében, ilyenkor az orvos a sejtfelszínen lévő transzferrinkötő-fehérje (transzferrin receptor) szintjét határozza meg.Vashiány esetén a vörösvértestek kicsik és halványak.

A vashiány stádiumainak laboreltérései

  1. Prelatens vashiány (raktárvas hiány):
    • - serum ferritin és csontvelővas csökken,
    • - Fe- felszívódás nő.
  2. Latens vashiány (vashiányos vörösvértest képzés):
    • fentiek mellett szérum vas csökken, transferrin nő, csontvelői sideroblastok csökken.
  3. Manifest vashiány (vashiányos anémia):
    • - a fentiek mellett Hb, vvs, hematokrit csökken.

Az ok felderítése

A vashiányos anémia diagnózisa mindig felveti az ok-okozat kérdését. Ha nem terhesség mellett észleljük, akkor az ok leggyakrabban vérzés! Ezért annak forrása keresendő!

Kezelés

Amennyiben már definitív vérszegénység alakult ki, akkor a terhességi vashiány esetein kívül a vashiány leggyakoribb oka vérzés, ezért nem terhes esetben az első lépés a vérzés helyének felkutatása és a vérzés megszüntetése kell, hogy legyen! Ezek után, terhességben pedig elsőként, az elvesztett vasat pótolni kell.
A kúra ideje alatt a beteg vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal nyomon követhető.

Ahogy fentebb említettük, a normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt – tehát a vashiány korrigálása nem oldható meg nagyobb vastartalmú étrenddel –, mivel a vas biológiai hozzáférhetősége a táplálékokból meghatározott, és a szervezet vasraktára is kicsi. Idősebb egyéneknél ezt még fokozza, hogy a vasnak a vörösvérsejtekbe való beépülése is romlik.

A vashiányos vérszegénység kezelésére a legcélszerűbbek a szájon át szedhető gyógyszerek. A bélből csak a két-vegyértékű vas szívódik fel kielégítő mértékben (kb. 20%-ban), ezért csak ezt adjuk szájon keresztül. Vashiányos vérszegénység esetén legalább 3-6 héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás szájon át rendszerint kielégítően megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal (narancslével vagy C-vitamin tablettával) együtt. A vas bevitelét a normális vérkép elérését követően még folytatni szokták 6 hónapig, a szervezet vasraktárainak teljes feltöltésére.

Lehetséges mellékhatások

A legtöbb szernek gyomor-bél rendszeri mellékhatásai vannak (pl. székrekedés). Ha ezek súlyosak, célszerű a szert étkezés közben bevenni (a kisebb hatás ellenére is), vagy a napi mennyiséget csökkenteni.
Nagyon ritkán van szükség vénásan adható készítményre, melynek adásakor gyakoribb a szövődmények fellépésének esélye, ezért csak indokolt esetben alkalmazandók. Ilyen állapot az előrehaladott terhességben észlelt súlyos anémia, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges. Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott. Vénásan mindig csak három vegyértékű vasat adunk.

Lehetséges szövődmények

  • Túladagolás: ez a szájon át való kezeléskor csak a ritkán előforduló haemochromatosis esetében áll venn, vagy az egyébként tünetmentes heterozygotákban.
  • Az érpályába került ionizált vas nehezen tolerálható: fejfájás, kimelegedés, hányinger, hányás, fémes ízérzés, szívtáji fájdalom, esetleg ájulás, anaphylaxias shock. (Allergiára hajlamos beteg vénás vasat ne kapjon!)
  • Vénafal-gyulladás.

Megelőzés

Fentiekből is látszik, hogy célszerűbb megelőzni a terhességi vashiányos anémia kialakulását, időben foglalkozni a problémával. Így a betegség szövődményei – pl. magzati rendellenességek – és a vénás kezelés is elkerülhetők.

Orvos tanácsára, szájon át szedhető vaskészítmény rendszeres szedése indokolt a terhesek, koraszülöttek és a művese-kezelésben részesülők esetén. Terhességben folsavval együtt adandó a vastabletta, és érdemes vitaminokat is szedni. Emellett kiemelt jelentőségű a vasban gazdag táplálkozás. A legjobb vasforrások egyike a vörös-hús, bár a szárnyasok húsa is megfelelő. Minden hús esetén fontos hangsúlyozni, hogy nyersen tilos fogyasztani (pl. beefsteak, fasírt). A nem-állati eredetű vasforrások között említhetjük a lencse- és babféléket, a tofut, a datolyát, fügét, szilvát, mazsolát, barackot, a burgonyát (héjával), a brokkolit, a zöld leveles zöldségféléket, a teljes kiőrlésű gabonatermékeket, a dióféléket és magvakat, a zablisztet, a vassal dúsított gabonatermékeket. Ismét hangsúlyozandó azonban, hogy az állati eredetű vas sokkal könnyebben hasznosul az emberi szervezetben, mint a növényi.

Figyelem! A terhesség alatt lehetőleg ne nagy mennyiségű máj fogyasztásával igyekezzünk pótolni a hiányzó vasat, mert az hatalmas dózisban tartalmaz A-vitamint. Utóbbi túladagolása születési rendellenességekhez vezethet, – de mértékletesen fogyasztva természetesen problémát nem okoz.

 

dr. Halász László
szülész-nőgyógyász
G1 Intézet