Passzív-agresszív viselkedés - hogyan kezeljük?

Olykor társunk (kollégánk, ismerősünk, családtagunk) érdektelenséget, közönyt mutat irányunkban vagy a határidők iránt, már nem hallgat ránk. Ilyenkor gondolhatunk a passzív-agresszív viselkedés mintára, amelyet e cikk segít felismerni és hatékonyan kezelni.

Emberi kapcsolatainknál talán nem létezik bonyolultabb rendszer világunkban. Ezek megértése azonban különösen fontos az élet számos terén, hiszen sok helyzetből azért jövünk ki „vesztesen”, mert nem vagyunk tisztában az emberi tényezővel. Beszélhetünk itt érzésekről, családi háttérről, társadalmi pozícióról, nemről és egyéb más fontos elemekről, amelyek befolyásolhatják két ember kapcsolatát. Maga a téma meglehetősen szerteágazó, azonban most egy bizonyos részére szeretnék koncentrálni, a passzív-agresszív viselkedésre.

A passzív-agresszív viselkedést különösen nehéz észrevenni, hiszen az adott egyén gyakran nem mutatja ki valós érzelmeit, azokat inkább hosszú ideig a felszín alá rejti. Az ilyen viselkedésmódnak azonban vannak jelei, amelyek alapján gyanakodhatunk az adott egyén személyisége mélyén rejlő mintázatokra. Ilyenek lehetnek például a kollégákra való nem figyelés, mások véleményének figyelmen kívül hagyása, makacsság, illetve határidőkből való kicsúszás. A passzív-agresszív személyiség kialakulásának okai között kereshetünk olyan dolgokat, mint irigység, féltékenység, amit korábban kialakult diszfunkciós működések válthatnak ki.

Mit tehetünk, amikor passzív-agresszív viselkedéssel találkozunk?

Az esetek nagy részében az adott egyén tisztában van viselkedésével, és bizonyos értelemben szándékosan cselekszik úgy, ahogy. Ha ilyen egyénnel állunk szemben, akkor viszonylag keveset változtat a dolgon az, ha szembesítjük őt a helyzettel. Van, hogy ilyenkor ellentétes hatást érünk el, és az egyén reakciói még intenzívebbé válhatnak.

Az egyik leghatásosabb módszer, amelyet ilyen esetekben alkalmazhatunk az az, hogy egyszerűen nem veszünk tudomást róla. Sokszor ez nem egyszerű, hiszen a saját személyiségünkre is káros hatással lehet a másik passzív-agresszív viselkedése és mindez kihathat mindennapi életünkre is. A leghatékonyabb eljárás mégis az, hogy nem reagálunk az agresszív megnyilvánulásokra, megpróbáljuk kivárni a vihar elcsendesülését. Sokszor a passzív-agresszív viselkedést mutató egyén visszajelzések hiányában felhagy a káros magatartásával.

Nehéz a helyzet akkor, amikor ez például munkahelyen történik meg, hiszen számtalan ok miatt magától a munkahelytől nem szívesen válnánk meg. Ha mégis így tennénk, azzal megerősítenénk a passzív-agresszív viselkedést mutató egyént abban, hogy ahogyan cselekszik, az helyes és ezzel a megoldással el tudja távolítani a maga környezetéből azokat az embereket, akiket nem kedvel. Az ilyen indíttatások mögött nem csak szimplán az lehet, hogy nem kedvel valakit, hanem az is, hogy – mondjuk – szeretné megszerezni az így megüresedő munkahelyi pozíciót, vagy csak nem szeretné, hogy munkatársa előrejusson a cégben. Mindezen okok miatt tehát próbáljuk a lehető legkevésbé radikális megoldást választani, amely nem sugallja azt az egyén felé, hogy magatartásával bármilyen célt is elérne! Persze, kisebb változtatásokat – saját jólétünk érdekében – tehetünk azért, hogy a személlyel való kapcsolatot minimalizáljuk. Megváltoztathatjuk a munkavégzés helyszínét, átjelentkezhetünk egy másik osztályra vagy akár csapatot is válthatunk a cégen belül.

Az is sokat segít, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik számunkra a prioritások életünk során, és ezeket helyezzük előtérbe és haladunk azon az úton, amit kijelöltünk magunk számára. Így erősebbnek érezhetjük magunkat, és nehezebben is megyünk bele játszmákba.

Ha valaki passzív-agresszív viselkedést saját magán tapasztal, akkor mindenképpen érdemes a proaktivitás és az asszertív kommunikáció irányában elindulnia azért, hogy ne csak a reagálás, hanem a cselekvés lehetősége is adott legyen számára.

Forrás: PsychologyToday.com

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére és kényelmük növelésére.